2014. május 5., hétfő

Pofonok...

Sok pofont kaptam már az Élettől, bántást onnan, ahonnan soha nem vártam volna, szeretet és törődést attól, akitől még csak remélni sem mertem, de ma már tudom jól, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogy megesett. Mert bár pokolian fájtak azok a pofonok és minden egyes bántás, mint egy hegyes tőr, a lelkemig hatolt, mégis megérte, mert megtanított arra, hogy ne legyenek elvárásaim senkivel szemben. Ahol elvárás van, ott csak csalódás érhet. Semmi más. Arra meg kinek van szüksége?

~ Csillagfényke ~

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése